Acélhullák

Örömmel jelentem be hogy a 2009-es Golden Gobbó festőversenyre készült necron destroyer lordom ( aki egyben a seregem főhőse + a fluffom középponti szereplője is ) elkészült és csak arra vár, hogy  megnyerjen pár csatát. Megjegyzéseket nem nagyon kívánok hozzá fűzni akinek teszik annak örülök, én maximálisan megvagyok magammal elégedve és szerintem megérte olyan sokat fáradozni vele. Hőshöz méltó lett. Jó bámészkodást. :)

A necronjaim háttértörténetét szeretném ebben a bejegyzésben leírni egy rövid történet formájában.

 Láva talpat nem nehéz elkészíteni és nagyon mutatós tud lenni egy figura alatt. Alapjába véve elkészítéséhez csak egy talpra és némi homokra ( amely lehet az utcáról, vagy  kertből hozott hétköznapi homok, az én esetemben, az állatkereskedésben vásárolható  sivatagi homok) van szükséged melyet feldobhatsz külömböző extrákkal például kavicsokkal, 40k bitzekkel valamint a necronoknál ez lehet akár egy kristály is ( én a megmaradt figurák keretjeit szabdaltam kristályformájúra). Leragasztózod a talpat, majd belemártod a homokba és kész is. ( A gyengébbek kedvérét arra kel csak  figyelni hogy ahova lávafolyamot tervezed azt ne ragasztózd le ) Az extrákat rátolod és máris készen áll a festésre.

A képen elég rosszul látszik a talp de én a lávát a következő módon festem: scab redel lealapozom , majd rámegyek blood redel. Utána a talptól függően hogy menyire akarom rámegyek kikevert narancssárgával és végül sárgával ezek szerintem olyan igazi lávás hatást keltenek. A kavicsot drybrusholom egyre világosabb fortress grey el és már kész is a talp. Néha még a vöröses effektet a kavicsra is ráviszem, hogy egyedi hatást köcslönözzön.

Összességében a láva talp nem annyira bonyolult mint az ember hinné, nem  muszáj drága előre gyártott talpakat beszerezni és jó szórakozást nyújt az elkészítése! Nekem minden necron figurám alatt ilyen díszeleg!

Vibrálni kezdett a levegő .A csatatéren érezni lehetett a feszültséget. Néhány Tűzharcos fejvesztve menekült a biztonságot jelentő fedezék mögé. Vezetőik  parancsokat ordítoztak utánuk. Az Űrgárdista egységeken is úrrá lett a pánik, de félelmüknél nagyobb volt a kíváncsiságuk. A levegő egyre forrósodott és mély zümmögő hang törte meg a lézerfegyverek robaját. A Tau és Űrgárdista egységek egyszerre néztek fel a hang irányába. Egy  óriási vörösen villogó necrotyr tankot láttak, amely vészesen nagy sebességgel közeledett a föld felé...

-Előre! - ordította A'shani tábornok- Azt a nagy izét lőjétek! Tau ágyúk dübörögtek és látni lehetett ahogy eltévesztik azt az ősi tankot, amelyet célpontként választottak. Az Űrgárdisták is bombázták a célt, de sikertelenül. Majd egy rakéta - mely vélhetően A Nagyobb Jó érdekében lett kilőve - célba talált. Óriási robbanás követte, majd a tank darabokra hullott. A darabjai beterítették a csatateret, fedezéket adva az egyre csak közeledő fémcsontvázak végelláthatatlan sorának.

A harc a végéhez közeledett. Az ellenség vonalába mélyen benyomuló hősiesen küzdő Űrgárdista osztagok megfogyatkozni látszottak. Élükön a Káplán elszántan harcolt társaival. A másik szárnyon a kroot rohamosztagok rátámadtak az előre menetelő fémhulladékokra. Vérfagyasztó ugatásban vetették rá a kroot kutyák magukat az áldozatukra. Bár sokan voltak, a gauss nyalábokkal nem tudtak mit kezdeni. Középen a Necron Lord és maroknyi pusztító platformon közlekedő csapata a Birodalom katonáit mit sem kímélve tört előre.  

A Nagyobb Jó követői és a Birodalom csapatai sem voltak elég erősek ahhoz, hogy megállítsák a közelgő necronokat. A Káplán és csapata vereséget szenvedett. A krootok üldözőbe vették a megmaradt csontvázakat, de társaik helyzete veszélyben forgott....Ez mind elég lett volna a vereséghez. A vereséghez, amely bizonyára a bolygó végét jelentette volna. Egy újabb világ veszhetett volna a pusztulásba. A necronok megfordították a csatát és kezükben volt a győzelem.

A Necron Lord átdöfte az utolsó  menekülni próbáló Tau páncélos harcos szívét, majd kirántotta ősi fegyverét a holttestből. Megfordult és elsuhant a legközelebbi magaslatig. Feljutva a tetejére végignézett a csatatéren. Agyában az ősi technika ezernyi apró fogaskereke hevesen dolgozott. Számolt és méregetett. Pár percig állhatott így mozdulatlanul. Elérkezett!- mondta mély tiszteletet parancsoló hangon- Eljött és nem lehet megállítani! Halkan mondta - e szavakat de a csatában résztvevő összes élőlényhez eljutott mondanivalója. Ha ember lett volna, talán elmosolyodott volna. De mivel egy Gép volt, egy olyan Ősi  faj teremtménye mely nem ismert kegyelmet, ilyet nem tett. Ehelyett Felemelte a Fény Pálcáját,  és egy  másodperc se telt belé, őt és a csatatéren harcoló összes pokolfajzatot elnyelte egy villanás.....

....Nem volt ez verség se győzelem a Szövetségesek számára. Kaptak egy újabb esély Isteneiktől, hogy megváltoztassák azt, ami elkerülhetetlennek látszik s képes véget vetni az életnek.. Azt ami oly közel van, hogy szinte érezni lehet .... Ami maga a Halál.....