Acélhullák

 

 A fluffom befejező részét, valamint az általam kedvelt és használt destroyer wing taktikára épülő( sok destroyer miatt mozgékony sereg és nagy tűzerő) sereglistáimat olvashatjátok.

Renok tábornok jelentése a Zoothr bolygói csatáról-részlet-

 

…. Levetette magát a hatalmas szikláról és térdre érkezve egy csapat birodalmi gárdista között landolt. Felemelte fejét és bosszúszomjas tekintetével nézett végig a rémült arcokon. A katonáinknak nem volt idejük a menekülésre. A hatalmas szörnyeteg a földbe döfte Pálcáját. Zöld fénynyalábok cikáztak szerteszét a pálcából, bemocskolva a földet. A katonáink a semmivé foszlottak, testük elporladt. Az a valami  felállt, megforgatta a kezében a pálcát és felemelt egy gömbszerű tárgyat amit a másik kezében tartott. Újabb fényesség következett megvilágítva a körülötte egyre sűrűsödő harcosaink alakját. Az emberek üvöltözve kaptak fájdalmukban szemükhöz. A csatatéren szerteszét heverő idegen gépi maradványok felizzottak majd megindultak egymás felé. Mintha a sok ezer ősi darab új életre kelt volna  A parancsnokságom alatt álló katonák értetlenül, kínok közt gyötrődve nézték a jelenséget. Pedig a győzelmet reméltük. Vagy negyven jól felszeret harcképzett katona állt a Démon előtt talpig felfegyverkezve. Mi mást hihettünk volna? ....

…Suhanó halálként érkeztek meg a hatalmas gép paripák., földöntúli fegyverükből szórva a fényes halált. Egy szempillantás alatt megfordult a harc végkimenetele. Futva menekültünk. Jómagam a távolból követem végig az eseményeket, amint felfogtam mi történt, kiküldtem az összes emberemet, hogy visszatereljék a fejvesztve menekülő katonáinkat. Aki továbbra is ellenállt azt fejbe lövettem. Mindent megtettem hogy végét vegyem a zűrzavarnak, de a hatalmas káosz folytatódott. A gépek a föld felszíne fölött lebegve, ide-oda cikázva könnyedén utolérték a menekülőket. Az egyik halálszekér megragadta Adrew őrnagyot és helyben kettétépte. Mikor beláttam, hogy nem győzhetünk, tankjaim tűzerejét az ellenség parancsnokának tűnő Démonra irányítottam és a rádión kiadtam a tüzelési parancsot. Én mondom szavamra vagy egy tucat löveg csapódott be másodpercnyi késéssel a démon előtt a földbe. De mikor a por elült őt magát nem láttam sehol. Majd a semmiből előtűnt a démon alak vibráló teste. A magasba emelkedett, fejét előre vetette, karját széttárta és pokoli energia járta át. A fény magába ölelte. Olyan volt akár egy élesen izzó csillag. Több kilométerre voltam az eseménytől de még így is a jelenség hatására orrom vére eleredt, dobhártyám beszakadt. Ez volt az utolsó emlékem mielőtt elvesztettem eszméletemet. Mint később megtudtam katonáim által sikerült túlélnem, akik felvonszoltak a menekülő parancsnoki hajóra. …

 

 

 

 

 

 

 

 

- Hatalmas diadalt arattál ma tanítványom.- mondta az inkvizítor fejében a hang- Ezért megjutalmazlak. Megkapod tőlem a gyorsaság fegyverét hogy szárnyalhass. Új testet kapsz mely a réginél is hatékonyabb. Fogadd el az ajándékomat mert végső diadalt csak ebben arathatsz!

- Elfogadom mesterem-válaszolt a volt Inkvizítor- Sok világ vár még arra, hogy leigázhassuk. A mai győzelem volt ennek a kezdete…Mert a vég eljut mindenhová. A vég kegyetlen és megállíthatatlan..

-   Jól beszélsz fiam, jól beszélsz- kacagott a hang, majd abbamaradt.

A Lord elvesztette eszméletét. Majd magához térve körbepillantott. Egy másik naprendszerben volt egy heves ütközet közepén. Gépszemével végigmérte új pusztító külsejét. Kielégítőnek találta. A mester jó munkát végzet, most már legyőzhetetlen vagyok! –gondolta. Eljött az én időm! Szorosabban markolta a fegyverét, majd egy újabb nagy diadal reményében belevetette magát az ütközetbe.